A hő- és villamos energetikai iparág környezeti teljesítménye az érintett régió környezeti állapotát jelentősen befolyásolhatja, így az új energetikai egységekkel szemben egyre fontosabb követelmény a lehetőségek szerint elérhető legjobb, a természeti erőforrások takarékos felhasználását, a minimális szennyező anyag kibocsátást jelentő tisztább technológiák alkalmazása.

Az erőművek, a villamos hálózatok és a transzformátor állomások tervezésekor, megvalósításakor és a meglévő egységek felújításakor kiemelt figyelmet érdemel a környezeti elemek és rendszerek terhelésének jelentős mérséklése, a szennyező anyag kibocsátások csökkentése, a termőterületek és erdők védelme, a kismennyiségű, biológiailag lebomló vegyszert alkalmazó vízkezelési technológiák térhódítása és ennek köszönhetően a környezeti károk megelőzése.

A fenntartható fejlődés érdekében az MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda az általa végzett komplex mérnöki szolgáltatások, energetikai beruházások során a környezetvédelmi szempontok, követelmények fokozottabb érvényesítésére törekszik és az elérhető legjobb, tisztább technológiák alkalmazását helyezi előtérbe annak érdekében, hogy a környezet terhelése folyamatosan csökkenjen, a szennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékűvé váljon és a környezet károsítása kizárható legyen.

A környezetvédelem fő célja a Földünk megóvása

Nagy beruházások – így összetett hatásai révén különösen az energetikai beruházások – esetében a kivitelezést, a helyszíni munka megkezdését hosszadalmas és részletes engedélyezési folyamat előzi meg E folyamat legelején a környezetvédelmi engedélyeztetés áll.

Egy tervezett fejlesztés okozta többletterhelés nemcsak önmagában kell, hogy „megálljon”, hanem a már meglévő helyi környezeti állapothoz igazodva, azzal együttesen is.

Ennek megítélésére szolgál a környezeti hatásvizsgálat.

A telepítési helynek és környezetének jelenlegi (a fejlesztést megelőző) terheltségének, a helyi alapállapot meghatározásának során sor kerül a földtani közeg, a levegő, a felszíni és felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi elemzésére, a növény- és állatvilág, a természet-és tájvédelmi funkciók, valamint az ember által létrehozott épített környezet érintettségének vizsgálatára.

A vizsgálat minden egyes környezeti elemre és rendszerre, valamint a beruházás minden egyes fázisára – a megvalósításra, az üzemelésre, a vészhelyzetekre és a felhagyásra vonatkozóan is – elkészül.

Ennek eredményei mutatják meg, hogy szükség van-e a tervezett technológia valamilyen módosítására.

A hatástanulmány összegzéseként meg kell határozni a tervezett tevékenység hatásterületeit is.

Ekkor állapítható meg, hogy a tervezett fejlesztés többletterhelése nemcsak önmagában, hanem a már meglévő helyi környezeti állapottal együttesen is „megáll”-e. Ha az együttes hatás sem határérték fölötti egyetlen tényező esetében sem, akkor minősíthető elfogadhatónak a tervezett fejlesztés az adott területen.

E megállapítást követően, a vizsgálatokat szöveges formába öntve készül el a környezeti hatástanulmány.

A dokumentációban javaslatok kell adni arra vonatkozóan is, hogy miképpen lehet a környezeti hatásokat csökkenteni, valamint a környezeti terheléseket milyen monitoring rendszerekkel szükséges ellenőrizni.

Amennyiben a tevékenység NATURA2000 besorolású területet is érint, illetve arra hatással lehet, akkor NATURA2000 hatásbecslésre is sor kerül. Ez utóbbi fókusza a NATURA2000 területeken előforduló, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok felmérése, és a megvalósítandó tevékenység ezen élőhelyekre és fajokra vonatkozó hatásainak becslése.

Kerecsensólyom fiókák meggyűrűzése

Orlay-turbolyától fehérlő domboldal
Az emberi társadalom és a gazdaság egésze hatással van mind a környezetre, mind a természetre. Az embernek kötelessége megőrizni az élővilág évmilliók alatt kialakult génkészletét, sokféleségét, természeti erőforrásait a jelen és a jövő nemzedékek számára.

A természetvédelem a természeti értékek, az élőlények, a természetes életközösségek, az élőhelyek, a természetes és természetszerű területek, valamint a természeti táj megőrzése, megóvása, fenntartása és a fennmaradásukhoz szükséges feltételek megteremtése.

A beruházásokhoz kapcsolódóan nemcsak egy pillanatnyi helyzetet szükséges vizsgálni. A tervezéskor figyelembe kell venni azt is, hogy a természeti értékek, védett növény- és állatfajok megőrizhetők-e, a társulásokon belüli és a társulások közötti kapcsolatok megfelelően működnek-e, a természetes és természetszerű, élő és élettelen egységek védelme biztosítható-e. A megőrzendő területeknek elegendően nagynak kell lenniük ahhoz, hogy a társulások, élőlénycsoportok fennmaradhassanak.

Barnamezős beruházás esetén, különösen akkor, ha nem ismertek a területen korábban folytatott tevékenység részletei, sohasem zárható ki, hogy a korábbi üzemelés során szennyeződés történt, ezért a talaj és a talajvíz alapállapotának laboratóriumi vizsgálatát, az esetleges szennyezés térbeli lehatárolását minden esetben el kell végezni.

Szennyezettség esetén kármentesítésre is sor kerülhet. A kármentesítés egy olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszín alatti víz és földtani közeg károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a felszín alatti víz által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul.

A kármentesítési eljárás tényfeltárással kezdődik. A rendelkezésre álló információk – térképek, légi fotók, tervrajzok és korábbi vizsgálati eredmények – segítségül szolgálnak a szennyeződések megismerésében. Helyszíni vizsgálatok és akkreditált mérések egészítik ki a korábbi adatokat, amelyekkel a szennyeződések lehatárolhatók, azonosíthatók.

A tényfeltárást szükség esetén beavatkozás követi, ami a szennyezés eltávolítására vagy egy –a környezetvédelmi hatóság által megállapított – kármentesítési célállapot elérésére irányul.

A kármentesítés harmadik fázisa a monitoring tevékenység, mely a kármentesítést követően a szennyezések megfigyelésére, nyomon követésére szolgál.