A szalmát is használják bioetanol gyártására

A kukoricából bioetanol gyártható

A repce kisajtolása után biodízel üzemanyagot kapunk.

Mivel a fosszilis energiaforrások csökkenése mellett a közlekedés energiaigénye nő, a környezettudatosság hatására a vonatkozó jogszabályi követelmények szigorodnak, ezért szükségessé vált a hagyományos üzemanyagok hatékonyabb használatát kiváltó/helyettesítő/segítő alternatív energia hordozókat is bevonni.

A fentiek alapján a gépjárművek üzemanyagaként hasznosítható biomasszákat az alábbiak szerint különböztetjük meg:

Biodízel
Dízel esetében (ld. biodízel): magas olajtartalmú növények, melyből az olaj kisajtolható, és egyszerűbb vegyszeres kezelések után a dízel olajhoz hasonló anyag nyerhető (például repce, napraforgó stb.).

Bioetanol
Benzin esetében (ld. bioetanol): magas cukortartalmú (cukorrépa), magas keményítőtartalmú (kukorica, burgonya, búza) vagy magas cellulóztartalmú (szalma, fa, nád, energiafű) növények, melyekből etanol gyártható.

Napjainkban ismét megnőtt a kereslet a megújuló természeti erőforrásokat hasznosító technológiák iránt, mert nemcsak hazánkban, de globálisan is problémát okoz a fosszilis energiahordozók tartalékainak kimerülése.

A modern technológia eszközeivel már könnyen használhatjuk a megújuló energiaforrásokat úgy, mint például a vizet vízerőművek turbináinak meghajtására, a föld hőjét geotermikus fűtőművekkel egyes városok fűtésének ellátására, a szelet a szélturbinák meghajtására, a nap sugárzását fűtésre, meleg víz és villamos energia előállítására, a biológiai anyagokból nyert biomasszából pedig szilárd, folyékony vagy gáznemű üzemanyagot nyerhetünk.

A fa, a szalma és az energianövények elégetésével az erőművekben áramot és hőt termelhetünk. A trágyát, a mezőgazdasági és élelmiszerhulladékot biogázzá alakíthatjuk át, a szennyvíztisztítókban képződő szennyvíziszapokból szennyvíziszap gázt és a lerakott kommunális hulladékból depónia gázt nyerünk ki, amely hő- és villamos energia, valamint üzemanyag előállítására is felhasználható. A gabonanövényekből és a cukorrépából erjesztéssel bioetanolt hozhatunk létre.

Villamos energia hálózat bemutatása a megújuló erőforrásokat hasznosító technológiákkal:

Megújuló energia területén az alábbi szolgáltatásokat nyújtjuk ügyfeleinknek:

• megvalósíthatósági tanulmányok – projekt életképesség vizsgálata, gazdasági-, műszaki-, környezetvédelmi megfelelőség,
• banki döntés-előkészítő tanulmányok,
• tendereztetés – tenderkiírás, versenytárgyalások lebonyolítása,
• tervezés,
• szakértői jelentések,
• komplett hatósági engedélyeztetések (környezetvédelmi-, vízjogi-, szakhatósági engedélyeztetés, hálózati csatlakoztatás, stb.)
• mérnökszolgálat – lebonyolítás végrehajtása, projekt koordináció, műszaki ellenőrzések beruházó és kivitelező közötti
• kapcsolattartás segítése, üzemeltetés, üzemeltetési tanácsadás,
• üzembevétel, próbaüzem. 

Egyéb szolgáltatások

• mérések – depónia/biogáz összetétel (CH4, CO2, O2, H2S), nyomás, hőmérséklet, áramlás, FID (diffúzforrás mérés) stb.,

Biogáz alapanyag feladó rendszer a nagykőrösi biogáz üzemben

A pécsi erőmű

Fermentáló tartályok Nagykőrösi biogáz üzem

Szalmabála feladó sorok, felettük a faapríték adagoló tartályok a pécsi biomassza erőműben

Biomassza

A biomassza a természetben keletkező szerves anyag tömeg, vagyis minden növényi és állati eredetű anyag. Az úgynevezett energianövények is ide tartoznak, amelyeket kifejezetten azért termesztenek, hogy tüzelőanyagként hasznosíthassák és az elégetésük során hőt és villamos energiát nyerjenek.

A biomasszát az energetikai felhasználásunk alapján az alábbiak szerint csoportosítják:

• tüzelhető biomassza (alacsony nedvesség tartalmú alapanyagok, leginkább szalma, energiafű, tűzifa, stb.)
• elgázosítható biomassza (magasabb nedvesség tartalmú alapanyagok, leginkább zöld növényi hulladék, állati trágya, stb.)
• üzemanyagként hasznosítható biomassza (magas cukor, keményítő, cellulóz és olajtartalmú növények, leginkább cukorrépa, búza, kukorica, cirok, repce, napraforgó, stb.)

Biogáz

A biogáz, a szerves anyagok légmentes környezetben, baktériumok általi lebomlása során keletkező, (túlnyomórészt) metán és szén-dioxid elegye. A biogáz energetikailag hasznosítható energiaforrás, amelynek az üvegházhatása ártalmatlanítással mérsékelhető.

Az emberi tevékenységek hatására képződő biogázokat az alábbiak alapján különböztetjük meg:

• biogáz (mezőgazdasági melléktermékek, szerves hulladékok, energia növények, stb. művi környezetben történő rothasztása során képződő energiaforrás)
• szennyvíziszap gáz (kommunális szennyvíztisztítók szennyvíziszapjainak rothasztó tornyaiban történő kigázosítás során keletkező gázfajta)
• depóniagáz (kommunális hulladéklerakók „mellékterméke”, melyet a környezetvédelmi okok miatt (üvegházhatás) ártalmatlanítani, gazdaságossága esetén hasznosítani szükséges).

Szélturbina Sopronkövesd-Nagylózs

Naperőmű, fotovoltaikus rendszer

Szolár-parabola napkollektor az Óbuda-Békásmegyer Nyugdíjasház hőellátását biztosítja

Sopronkövesd-Nagylózs szélerőműpark

Nap

A napból a földre ékezett energia több féleképpen is felhasználható energiatermelésre:

• a fotovoltaikus (napelemes) rendszerek a napsugárzás energiáját közvetlenül alakítják át villamos energiává,
• a napkollektorok közvetlenül állítanak elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát,
• a naphőerőművek a napsugárzás hőjének segítségével fejlesztenek forró gőzt vagy gázt, amelyet turbinák segítségével alakítanak villamos energiává.

Előnyei:

• A napenergia segítségével olyan távol eső helyeken is megoldható a villamosenergia-termelés és a hőellátás, ahova más forrásból
• származó villamos- vagy hőenergia nehezen eljutatható.
• Működése nem jár üvegházhatást növelő szén-dioxid-kibocsátással.
• Az energiatermelés és a hőtermelés általában a majdani felhasználás helyszínén vagy ahhoz nagyon közel történik.
• Ennek köszönhetően mind az átvitel, mind az elosztás költsége alacsony szinten tartható.

Szél

A szélturbinák a szél energiáját hasznosítják.
A lapátok tengelye közvetlenül vagy hajtóművön keresztül kapcsolódik a generátorhoz, amely forgás közben villamos energiát termel.

Előnyei:

•  A szélerőművek üzemeltetési költségei viszonylag alacsonyak.
• A működésük alatt nem bocsátanak ki szén-dioxidot, így nem növelik az üvegházhatást.

Duzzasztógát

Geotermikus fűtőmű, bal oldalt a termelő kúttal

Francis típusú vízturbina

Fúrási munkálatok a geotermikus erőműben

Víz
A vízerőmű olyan energia átalakító rendszer, amely egy vízfolyás helyzeti, vagy ritkább esetben mozgási energiáját hasznosítja. A vízfolyás által forgatott vízturbina generátor hajt, amely villamos energiát termel.

A vízerőmű a vizet duzzasztógát segítségével kialakított víztározóból, vagy a természetes vízfolyás medre mellett megépített szabad felszínű üzemvíz csatornából, vagy lefektetett nyomócsőből kapja és a munkavégzést követően ezt a vizet visszavezetik az eredeti vízfolyásba.

A vízerőművek főbb tulajdonságai:

• Élettartama hosszabb, mint bármelyik más energiatermelő rendszeré, akár a 100 évet is elérheti
• üzemeltetése során CO2 nem keletkezik közvetlenül
• a villamos energia termelés elsősorban vízhozamtól függ, az energiahordozók rendelkezésre állásától és import feltételeitől független
• a szükséges vízépítészeti műtárgyaival együtt több funkció betöltésére alkalmazható (árvízvédelem, folyami navigáció fenntarthatósága, víztározós mezőgazdasági öntözés és villamosenergia-rendszeri termelés),

Geotermia
A geotermikus energia jellemzően hőenergia termelésre hasznosítható. A Föld belső hőenergiája által felmelegített víz az akár 3000 méter mélyre fúrt termelő kutakból kerül kiszivattyúzásra. Az akár 105°C hőmérsékletű víz hőcserélőn keresztül adja át az energiáját a távhőrendszernek, amelyet követően a lehűtött víz visszasajtolásra kerül a Földbe.

A geotermikus fűtőművek főbb tulajdonságai:

•  A hőenergia termelés mértéke gyakorlatilag állandó, nem függ sem a természeti viszonyoktól, sem az az energiahordozók rendelkezésre állásától és import feltételeitől
• üzemeltetése során CO2 nem keletkezik közvetlenül
• megvalósíthatóságuk megítéléséhez alapos földtani és hidrogeológiai felmérés szükséges